Mármint hogy valóban kiestem, és sajnos elég korán. Ennél is nagyobb gond volt, hogy elég gyengén játszottam, ami kicsit elkeserít. Kb. szerintem amikor dobnom kellett volna, akkor adtam, és amikor adnom kellett volna, akkor dobtam, szóval helyes döntést nem nagyon hoztam. Hát így jártam. Olyan 140 körül estem ki a 206 versenyzőből, Zsolt a 36. helyig jutott, ha nem csalnak értesüléseim.
Sajnos fáradt voltam és dekoncentrált, ezért sikerült ilyen siralmasan a dolog. Ott kezdődött eleve, hogy már reggel is rossz irányba ültem fel a metróra, mert nem figyeltem, de ezt eljátszottam hazafelé is. Nem az én napom volt...
Ja, tegnap előtt, mielőtt indultam Magyarországról, kaptam egy emailt a légitársaságtól, amelyiktől a London-Toronto jegyet vettem, hogy csődöt jelentenek, és a pénz gondolom el is úszott. Vehettem új jegyet, meg idegeskedhettem, hogy itt ragadok-e Londonban. De nem ragadok :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Ha nem ragadsz az azt jelenti, hogy nem vagy ragasztó ^^ Read.
Érdekes téma lehetne az, hogy mit tegyünk akkor, ha érezzük, hogy nem megy a verseny/ a játék, de muszály játszani mert előre meghatározott időben van a dolog.
Mert van ilyen jópárszor, és biztos van valami orvosság rá.
Nem? Mert olyan is van, hogy érzed, hogy rossz döntéseket hozol és tényleg...
Igen, de nem tudom még az ellenszerét. Ez leginkább a sportpszichológiához hasonlít, és Magyarországon van is néhány jó sportpszichológus, törtem már rajta a fejem.
Megjegyzés küldése